1. Season 2. Part

"Kathleen  Adkins"

Hát hol is kezdjem. A nevem Kathleen Adkins 22 éves vagyok és a szüleimmel élek vagyis az apámmal.
Mint minden reggel fel keltem el mentem lezuhanyozni majd ezt vettem fel:

Majd ki sminkeltem magam és el indultam le.
-Jó reggelt. - köszönök az apámnak.
-Neked is. - mondja. - Mész is?
-Aha a kávézó vár.
-Menj csak.
Majd el indultam. Amint oda értem át öltöttek és ki szolgáltam a vendégeket.

***

Amikor végeztem a munkával el mentem egy barátnőmmel találkozni.
-Szia. - ölel meg.
-Szia.-köszönök vissza.
-Olyan rég láttalak mesélj mi történt veled?
-Hát velem semmi érdekes. Mesélj te. Milyen volt a nyaralás? Milyen volt a spanyol tenger part?
-Fantasztikus. Nagyon jó volt. Meg maradtam volna egy ideig.
-Azt el hiszem. Na és a pasik?
-Else hiszed...olyan ki baszott helyesek voltak. Csak ámulva néztem őket.
-Na és esetleg... - szakitja félbe.
-Még szép. Kettővel is.
-Ruby, Ruby...fantasztikus lehetett.
-Az volt. Legközelebb velem kell jönnöd.
-Tudod hogy nem tudok.
-Fizetem az utat csak gyere el velem.
-Majd egyszer el megyek veled.
-Oké. - meg beszélgettünk és ittunk meg ettünk majd el mentünk vásárolni. Vagyis venni Rubynak ruhát.
-Szerinted melyiket vegyem meg? - mutat fel kettő ruhát.
-A fekete nem megy a szemelysegedhez, a kék pedig ki emeli a szemedet.
-Igazad van. Fél próbálom ezt. - mutat a kékre. - Addig keresel nekem egy egybe ruhát?
-Persze. - majd be ment a próba fülkébe. Én meg kerestem neki egy egybe ruhát.
Amint találtam neki oda vittem neki.
-Ez jó? - kérdem.
-Persze. Na és hogy áll rajtam?
-Nagyon jól. Mintha rád öntötték volna.
-Akkor most vegyél fel egy ruhát te is had lássam hogy áll rajtad.
-Nem....az nem az én világom.
-Vedd fel. - megy oda egy szoknyához és a kezembe nyomja.
-De én nem...
-De. Ma buliba jössz velem.
-Nem..
-De. Na vedd fel. - mondja majd be lök egy próba fülkébe. Majd fel vettem.
-Ruby...ez nagyon nem áll jól nekem.
-Na had nézzem.
Majd ki jöttem és bele néztem a tükörbe.
-Ez nagyon jól áll. Egy hozzá illő cipővel még jobb lenne.
-Nem. Isten ments. Nem megyek buliba inkább haza megyek.
-Nem te el jössz velem ma egy buliba. Soha nem mozdult ki szóval jössz velem.
-Na jó. De ez a ruha nem tetszik.
-Akkor... - megy oda a ruhákhoz és el vesz egy rózsaszínes lilás ruhát.-Ezt vedd fel.
-Ez nagyon drága és...
-Menj próbáld fel.
Majd fel próbáltam.
-Na?
-Ez tökéletes. - mondja. - Csak kell egy cipő is.
-Nem kell. Ruby...
-Cshh.
Majd el megy a cipő részhez és oda hoz egy cipőt.
-Nem. Ez nem.
-Vedd fel.
-Na jó..
Majd fel vettem.
-Meg vesszük. Gyere vedd le és addig én is át öltözők.
-Oke.-Majd amint át öltöztunk mentünk ki fizetni a ruhákat.
-Oh nem. - nézek Rubry.
-Mi nem?
-Majd én ki fizetem legközelebb meg te fizeted a mekit.
-Ez így nem is arányos.
-De. Majd annyi kaját veszek.
-Oke. - mondom nevetve.

***

El kezdtünk készülődni a bulira.
Az én ruhám :

Az ő ruhája:

Meg csináltuk a hajunkat a sminkünket majd el indultunk.

***

Nem igazán éreztem jól magam a buliba. Jó lehet, hogy csak azért mert akik oda jöttek srácok táncolni fel kértt azt mondtam: "a barátom mindjárt jön és nem örülne neki."
Szóval haza indultam inkább.
-Hova mész? - jön oda Ruby.
-Haza megyek. El fáradtam. - mondom. - Holnap fel hívlak oké?
-Oké. Szeretlek.-mondja majd meg ölel én meg haza indultam.
Amint haza értem egy ismeretlen kocsit láttam meg a ház előtt.
Be siettem és meg láttam egy számomra ismeretlen alakot.
-Apa minden oké?
-Persze. Vagyis...
-Vagyis?Mi történt? - kérdem.
-Semmi.-néz rám a férfi akit nem ismerek.
-Maga ki?
-Squeeze-nek hívj.
-Oké. De mit keres itt?
-Érted jöttem.
-Mi?
-Az apád el adott nekem.
-Mi?! - nézek rá az apámra.
-Sajnálom. - néz oldalra.
-Remek. Nem elég, hogy.... - inkább nem mondtam semmit.-De még engem is el adsz. Köszönöm. Azt hittem szeretsz.
-Szeretlek is. - áll fel.
-Nem fogom el hinni. Hagyj békén. - majd el indultam a lépcső felé.
-Hova mész?
-Fel a szobámba össze pakolni.
-Arra nem lesz szükség. Úgyis új ruhákat kapsz. Elég az ami rajtad van.
-Mivan?!
-Na igyekezz menj a kocsihoz!-parancsol rám.
-Hát persze. Nem hiszem el, hogy ezt tetted. - nézek az apám rá megvetéssel majd ki mentem a kocsihoz és be ültem.
-Ne félj jó helyed lesz nálam. - mondja Squeeze.
Nem szóltam hozzá egész úton. Amint a házához értünk ő meg mutatta a szobámat és én pedig be zarkoztam oda ki se mentem.
El mentem le zuhanyozni és le feküdtem aludni.

Másnap reggel:

Hangos dörömbölésre keltem fel.
-Mivan már! - kiabálok ki.
-Reggeli van amit találsz a szekrénybe ruhát azt vedd fel.
-Oké.
Majd el mentem lezuhanyozni és fél vettem amit a szekrénybe találtam.

Ehhez még egy fehér Adidas cipőt vettem fel.
Majd le mentem. Hát reggeli nem igazán volt az asztalon ezért vissza fel mentem a "szobámba"....
Aztán csengettek és le mentem meg nézni ki az....